romkocsma

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

rom (ruin) +‎ kocsma (pub)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈromkot͡ʃmɒ]
  • Hyphenation: rom‧kocs‧ma
  • Rhymes: -mɒ

Noun

[edit]

romkocsma (plural romkocsmák)

  1. ruin pub

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative romkocsma romkocsmák
accusative romkocsmát romkocsmákat
dative romkocsmának romkocsmáknak
instrumental romkocsmával romkocsmákkal
causal-final romkocsmáért romkocsmákért
translative romkocsmává romkocsmákká
terminative romkocsmáig romkocsmákig
essive-formal romkocsmaként romkocsmákként
essive-modal
inessive romkocsmában romkocsmákban
superessive romkocsmán romkocsmákon
adessive romkocsmánál romkocsmáknál
illative romkocsmába romkocsmákba
sublative romkocsmára romkocsmákra
allative romkocsmához romkocsmákhoz
elative romkocsmából romkocsmákból
delative romkocsmáról romkocsmákról
ablative romkocsmától romkocsmáktól
non-attributive
possessive - singular
romkocsmáé romkocsmáké
non-attributive
possessive - plural
romkocsmáéi romkocsmákéi
Possessive forms of romkocsma
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. romkocsmám romkocsmáim
2nd person sing. romkocsmád romkocsmáid
3rd person sing. romkocsmája romkocsmái
1st person plural romkocsmánk romkocsmáink
2nd person plural romkocsmátok romkocsmáitok
3rd person plural romkocsmájuk romkocsmáik