szárú

See also: szaru

Hungarian

Etymology

szár (“stem”) +‎ -ú (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsaːruː]
• Hyphenation: szá‧rú
• Rhymes: -ruː

Adjective

szárú (not comparable)

1. -stemmed, -stem

   hosszú szárú rózsa ― long-stemmed rose

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	szárú	szárúak
accusative	szárút	szárúakat
dative	szárúnak	szárúaknak
instrumental	szárúval	szárúakkal
causal-final	szárúért	szárúakért
translative	szárúvá	szárúakká
terminative	szárúig	szárúakig
essive-formal	szárúként	szárúakként
essive-modal	—	—
inessive	szárúban	szárúakban
superessive	szárún	szárúakon
adessive	szárúnál	szárúaknál
illative	szárúba	szárúakba
sublative	szárúra	szárúakra
allative	szárúhoz	szárúakhoz
elative	szárúból	szárúakból
delative	szárúról	szárúakról
ablative	szárútól	szárúaktól
non-attributive possessive - singular	szárúé	szárúaké
non-attributive possessive - plural	szárúéi	szárúakéi

Coordinate terms

• (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú

Derived terms

• egyenlő szárú háromszög

Further reading

• szárú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN