szövegkörnyezet

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

szöveg (text) +‎ környezet (environment)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsøvɛkːørɲɛzɛt]
  • Hyphenation: szö‧veg‧kör‧nye‧zet

Noun

[edit]

szövegkörnyezet (plural szövegkörnyezetek)

  1. (linguistics) context (the text in which a word or passage appears and which helps ascertain its meaning)
    Synonym: kontextus

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szövegkörnyezet szövegkörnyezetek
accusative szövegkörnyezetet szövegkörnyezeteket
dative szövegkörnyezetnek szövegkörnyezeteknek
instrumental szövegkörnyezettel szövegkörnyezetekkel
causal-final szövegkörnyezetért szövegkörnyezetekért
translative szövegkörnyezetté szövegkörnyezetekké
terminative szövegkörnyezetig szövegkörnyezetekig
essive-formal szövegkörnyezetként szövegkörnyezetekként
essive-modal
inessive szövegkörnyezetben szövegkörnyezetekben
superessive szövegkörnyezeten szövegkörnyezeteken
adessive szövegkörnyezetnél szövegkörnyezeteknél
illative szövegkörnyezetbe szövegkörnyezetekbe
sublative szövegkörnyezetre szövegkörnyezetekre
allative szövegkörnyezethez szövegkörnyezetekhez
elative szövegkörnyezetből szövegkörnyezetekből
delative szövegkörnyezetről szövegkörnyezetekről
ablative szövegkörnyezettől szövegkörnyezetektől
non-attributive
possessive - singular
szövegkörnyezeté szövegkörnyezeteké
non-attributive
possessive - plural
szövegkörnyezetéi szövegkörnyezetekéi
Possessive forms of szövegkörnyezet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szövegkörnyezetem szövegkörnyezeteim
2nd person sing. szövegkörnyezeted szövegkörnyezeteid
3rd person sing. szövegkörnyezete szövegkörnyezetei
1st person plural szövegkörnyezetünk szövegkörnyezeteink
2nd person plural szövegkörnyezetetek szövegkörnyezeteitek
3rd person plural szövegkörnyezetük szövegkörnyezeteik

Further reading

[edit]