szabadalom

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

szabad +‎ -alom

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsɒbɒdɒlom]
  • Hyphenation: sza‧ba‧da‧lom

Noun

[edit]

szabadalom (plural szabadalmak)

  1. patent

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative szabadalom szabadalmak
accusative szabadalmat szabadalmakat
dative szabadalomnak szabadalmaknak
instrumental szabadalommal szabadalmakkal
causal-final szabadalomért szabadalmakért
translative szabadalommá szabadalmakká
terminative szabadalomig szabadalmakig
essive-formal szabadalomként szabadalmakként
essive-modal
inessive szabadalomban szabadalmakban
superessive szabadalmon szabadalmakon
adessive szabadalomnál szabadalmaknál
illative szabadalomba szabadalmakba
sublative szabadalomra szabadalmakra
allative szabadalomhoz szabadalmakhoz
elative szabadalomból szabadalmakból
delative szabadalomról szabadalmakról
ablative szabadalomtól szabadalmaktól
non-attributive
possessive - singular
szabadalomé szabadalmaké
non-attributive
possessive - plural
szabadaloméi szabadalmakéi
Possessive forms of szabadalom
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szabadalmam szabadalmaim
2nd person sing. szabadalmad szabadalmaid
3rd person sing. szabadalma szabadalmai
1st person plural szabadalmunk szabadalmaink
2nd person plural szabadalmatok szabadalmaitok
3rd person plural szabadalmuk szabadalmaik

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]