szimmetria

Hungarian

Etymology

From Latin symmetria, from Ancient Greek συμμετρία (summetría).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsimːɛtrijɒ], [ˈsimɛtrijɒ]
• Hyphenation: szim‧met‧ria
• Rhymes: -jɒ

Noun

szimmetria (plural szimmetriák)

1. symmetry (correspondence on either side of a dividing line, plane, center, or axis)

   Antonym: asszimetria

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	szimmetria	szimmetriák
accusative	szimmetriát	szimmetriákat
dative	szimmetriának	szimmetriáknak
instrumental	szimmetriával	szimmetriákkal
causal-final	szimmetriáért	szimmetriákért
translative	szimmetriává	szimmetriákká
terminative	szimmetriáig	szimmetriákig
essive-formal	szimmetriaként	szimmetriákként
essive-modal	—	—
inessive	szimmetriában	szimmetriákban
superessive	szimmetrián	szimmetriákon
adessive	szimmetriánál	szimmetriáknál
illative	szimmetriába	szimmetriákba
sublative	szimmetriára	szimmetriákra
allative	szimmetriához	szimmetriákhoz
elative	szimmetriából	szimmetriákból
delative	szimmetriáról	szimmetriákról
ablative	szimmetriától	szimmetriáktól
non-attributive possessive - singular	szimmetriáé	szimmetriáké
non-attributive possessive - plural	szimmetriáéi	szimmetriákéi

Possessive forms of szimmetria
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szimmetriám	szimmetriáim
2nd person sing.	szimmetriád	szimmetriáid
3rd person sing.	szimmetriája	szimmetriái
1st person plural	szimmetriánk	szimmetriáink
2nd person plural	szimmetriátok	szimmetriáitok
3rd person plural	szimmetriájuk	szimmetriáik

Derived terms

Compound words

• szimmetria-középpont
• szimmetriatengely

 

Further reading

• szimmetria in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN