tárgyú

Hungarian

Etymology

tárgy +‎ -ú (adjective-forming suffix indicating possession of a quality)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtaːrɟuː]
• Hyphenation: tár‧gyú
• Rhymes: -ɟuː

Adjective

tárgyú (not comparable)

1. with a named subject, of …… subject (not always translated to English)

   ilyen tárgyú levelek ― messages with this subject

   orvosi tárgyú beszélgetés ― medical conversation

2. (grammar) with or of the named (type of) object

   Coordinate terms: alanyú, állítmányú, jelzőjű, határozójú

   határozott tárgyú ragozás ― definite-object conjugation

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	tárgyú	tárgyúak
accusative	tárgyút	tárgyúakat
dative	tárgyúnak	tárgyúaknak
instrumental	tárgyúval	tárgyúakkal
causal-final	tárgyúért	tárgyúakért
translative	tárgyúvá	tárgyúakká
terminative	tárgyúig	tárgyúakig
essive-formal	tárgyúként	tárgyúakként
essive-modal	—	—
inessive	tárgyúban	tárgyúakban
superessive	tárgyún	tárgyúakon
adessive	tárgyúnál	tárgyúaknál
illative	tárgyúba	tárgyúakba
sublative	tárgyúra	tárgyúakra
allative	tárgyúhoz	tárgyúakhoz
elative	tárgyúból	tárgyúakból
delative	tárgyúról	tárgyúakról
ablative	tárgyútól	tárgyúaktól
non-attributive possessive - singular	tárgyúé	tárgyúaké
non-attributive possessive - plural	tárgyúéi	tárgyúakéi