varázslatos
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
varázslatos (comparative varázslatosabb, superlative legvarázslatosabb)
Declension[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | varázslatos | varázslatosak |
accusative | varázslatosat | varázslatosakat |
dative | varázslatosnak | varázslatosaknak |
instrumental | varázslatossal | varázslatosakkal |
causal-final | varázslatosért | varázslatosakért |
translative | varázslatossá | varázslatosakká |
terminative | varázslatosig | varázslatosakig |
essive-formal | varázslatosként | varázslatosakként |
essive-modal | — | — |
inessive | varázslatosban | varázslatosakban |
superessive | varázslatoson | varázslatosakon |
adessive | varázslatosnál | varázslatosaknál |
illative | varázslatosba | varázslatosakba |
sublative | varázslatosra | varázslatosakra |
allative | varázslatoshoz | varázslatosakhoz |
elative | varázslatosból | varázslatosakból |
delative | varázslatosról | varázslatosakról |
ablative | varázslatostól | varázslatosaktól |
non-attributive possessive - singular |
varázslatosé | varázslatosaké |
non-attributive possessive - plural |
varázslatoséi | varázslatosakéi |
Further reading[edit]
- varázslatos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN