zártkörű

See also: zárt körű

Hungarian

Etymology

zárt +‎ körű

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈzaːrtkøryː]
• Hyphenation: zárt‧kö‧rű

Adjective

zártkörű

1. Superseded spelling of zárt körű.

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	zártkörű	zártkörűek
accusative	zártkörűt	zártkörűeket
dative	zártkörűnek	zártkörűeknek
instrumental	zártkörűvel	zártkörűekkel
causal-final	zártkörűért	zártkörűekért
translative	zártkörűvé	zártkörűekké
terminative	zártkörűig	zártkörűekig
essive-formal	zártkörűként	zártkörűekként
essive-modal	—	—
inessive	zártkörűben	zártkörűekben
superessive	zártkörűn	zártkörűeken
adessive	zártkörűnél	zártkörűeknél
illative	zártkörűbe	zártkörűekbe
sublative	zártkörűre	zártkörűekre
allative	zártkörűhöz	zártkörűekhez
elative	zártkörűből	zártkörűekből
delative	zártkörűről	zártkörűekről
ablative	zártkörűtől	zártkörűektől
non-attributive possessive - singular	zártkörűé	zártkörűeké
non-attributive possessive - plural	zártkörűéi	zártkörűekéi

Further reading

• zártkörű in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN