Ódor

See also: Odor, odor, odór, odôr, odør, O'Dor, and O'dor

Hungarian

Etymology

From Hungarian Oldruch, an older form of Ulrik.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈoːdor]
• Hyphenation: Ódor
• Rhymes: -or

Proper noun

Ódor

1. a surname
2. a male given name from German

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	Ódor	Ódorok
accusative	Ódort	Ódorokat
dative	Ódornak	Ódoroknak
instrumental	Ódorral	Ódorokkal
causal-final	Ódorért	Ódorokért
translative	Ódorrá	Ódorokká
terminative	Ódorig	Ódorokig
essive-formal	Ódorként	Ódorokként
essive-modal	—	—
inessive	Ódorban	Ódorokban
superessive	Ódoron	Ódorokon
adessive	Ódornál	Ódoroknál
illative	Ódorba	Ódorokba
sublative	Ódorra	Ódorokra
allative	Ódorhoz	Ódorokhoz
elative	Ódorból	Ódorokból
delative	Ódorról	Ódorokról
ablative	Ódortól	Ódoroktól
non-attributive possessive - singular	Ódoré	Ódoroké
non-attributive possessive - plural	Ódoréi	Ódorokéi

Possessive forms of Ódor
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	Ódorom	Ódorjaim
2nd person sing.	Ódorod	Ódorjaid
3rd person sing.	Ódorja	Ódorjai
1st person plural	Ódorunk	Ódorjaink
2nd person plural	Ódorotok	Ódorjaitok
3rd person plural	Ódorjuk	Ódorjaik

Descendants

• English: O'Dor/O'dor