önvezetés

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From ön- +‎ vezetés.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈøɱvɛzɛteːʃ]
  • Hyphenation: ön‧ve‧ze‧tés
This entry needs an audio pronunciation. If you are a native speaker with a microphone, please record this word. The recorded pronunciation will appear here when it's ready.

Noun

[edit]

önvezetés (usually uncountable, plural önvezetések)

  1. (automotive) self-driving, autonomous driving

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative önvezetés önvezetések
accusative önvezetést önvezetéseket
dative önvezetésnek önvezetéseknek
instrumental önvezetéssel önvezetésekkel
causal-final önvezetésért önvezetésekért
translative önvezetéssé önvezetésekké
terminative önvezetésig önvezetésekig
essive-formal önvezetésként önvezetésekként
essive-modal
inessive önvezetésben önvezetésekben
superessive önvezetésen önvezetéseken
adessive önvezetésnél önvezetéseknél
illative önvezetésbe önvezetésekbe
sublative önvezetésre önvezetésekre
allative önvezetéshez önvezetésekhez
elative önvezetésből önvezetésekből
delative önvezetésről önvezetésekről
ablative önvezetéstől önvezetésektől
non-attributive
possessive - singular
önvezetésé önvezetéseké
non-attributive
possessive - plural
önvezetéséi önvezetésekéi
Possessive forms of önvezetés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. önvezetésem önvezetéseim
2nd person sing. önvezetésed önvezetéseid
3rd person sing. önvezetése önvezetései
1st person plural önvezetésünk önvezetéseink
2nd person plural önvezetésetek önvezetéseitek
3rd person plural önvezetésük önvezetéseik
[edit]