egyéniség

Hungarian

Etymology

egyéni +‎ -ség

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛɟeːniʃeːɡ]
• Hyphenation: egyé‧ni‧ség

Noun

egyéniség (countable and uncountable, plural egyéniségek)

1. personality (set of qualities that make a person distinct from another)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	egyéniség	egyéniségek
accusative	egyéniséget	egyéniségeket
dative	egyéniségnek	egyéniségeknek
instrumental	egyéniséggel	egyéniségekkel
causal-final	egyéniségért	egyéniségekért
translative	egyéniséggé	egyéniségekké
terminative	egyéniségig	egyéniségekig
essive-formal	egyéniségként	egyéniségekként
essive-modal	—	—
inessive	egyéniségben	egyéniségekben
superessive	egyéniségen	egyéniségeken
adessive	egyéniségnél	egyéniségeknél
illative	egyéniségbe	egyéniségekbe
sublative	egyéniségre	egyéniségekre
allative	egyéniséghez	egyéniségekhez
elative	egyéniségből	egyéniségekből
delative	egyéniségről	egyéniségekről
ablative	egyéniségtől	egyéniségektől
non-attributive possessive - singular	egyéniségé	egyéniségeké
non-attributive possessive - plural	egyéniségéi	egyéniségekéi

Possessive forms of egyéniség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	egyéniségem	egyéniségeim
2nd person sing.	egyéniséged	egyéniségeid
3rd person sing.	egyénisége	egyéniségei
1st person plural	egyéniségünk	egyéniségeink
2nd person plural	egyéniségetek	egyéniségeitek
3rd person plural	egyéniségük	egyéniségeik

Further reading

• egyéniség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• egyéniség in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)