hagyományos

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

hagyomány (tradition) +‎ -os (adjective-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈhɒɟomaːɲoʃ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: ha‧gyo‧má‧nyos
  • Rhymes: -oʃ

Adjective

[edit]

hagyományos (comparative hagyományosabb, superlative leghagyományosabb)

  1. traditional
    Synonym: tradicionális

Declension

[edit]
Inflection of hagyományos
singular plural
nominative hagyományos hagyományosak
accusative hagyományosat
hagyományost
hagyományosakat
dative hagyományosnak hagyományosaknak
instrumental hagyományossal hagyományosakkal
causal-final hagyományosért hagyományosakért
translative hagyományossá hagyományosakká
terminative hagyományosig hagyományosakig
essive-formal hagyományosként hagyományosakként
essive-modal
inessive hagyományosban hagyományosakban
superessive hagyományoson hagyományosakon
adessive hagyományosnál hagyományosaknál
illative hagyományosba hagyományosakba
sublative hagyományosra hagyományosakra
allative hagyományoshoz hagyományosakhoz
elative hagyományosból hagyományosakból
delative hagyományosról hagyományosakról
ablative hagyományostól hagyományosaktól
non-attributive
possessive - singular
hagyományosé hagyományosaké
non-attributive
possessive - plural
hagyományoséi hagyományosakéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]