közgyűlés

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

köz +‎ gyűlés

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkøzɟyːleːʃ]
  • Hyphenation: köz‧gyű‧lés

Noun

[edit]

közgyűlés (plural közgyűlések)

  1. general assembly

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative közgyűlés közgyűlések
accusative közgyűlést közgyűléseket
dative közgyűlésnek közgyűléseknek
instrumental közgyűléssel közgyűlésekkel
causal-final közgyűlésért közgyűlésekért
translative közgyűléssé közgyűlésekké
terminative közgyűlésig közgyűlésekig
essive-formal közgyűlésként közgyűlésekként
essive-modal
inessive közgyűlésben közgyűlésekben
superessive közgyűlésen közgyűléseken
adessive közgyűlésnél közgyűléseknél
illative közgyűlésbe közgyűlésekbe
sublative közgyűlésre közgyűlésekre
allative közgyűléshez közgyűlésekhez
elative közgyűlésből közgyűlésekből
delative közgyűlésről közgyűlésekről
ablative közgyűléstől közgyűlésektől
non-attributive
possessive - singular
közgyűlésé közgyűléseké
non-attributive
possessive - plural
közgyűléséi közgyűlésekéi
Possessive forms of közgyűlés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. közgyűlésem közgyűléseim
2nd person sing. közgyűlésed közgyűléseid
3rd person sing. közgyűlése közgyűlései
1st person plural közgyűlésünk közgyűléseink
2nd person plural közgyűlésetek közgyűléseitek
3rd person plural közgyűlésük közgyűléseik

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]