mellékutca

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

mellék +‎ utca

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmɛlːeːkut͡sːɒ]
  • Hyphenation: mel‧lék‧ut‧ca
  • Rhymes: -t͡sɒ

Noun

[edit]

mellékutca (plural mellékutcák)

  1. side street

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative mellékutca mellékutcák
accusative mellékutcát mellékutcákat
dative mellékutcának mellékutcáknak
instrumental mellékutcával mellékutcákkal
causal-final mellékutcáért mellékutcákért
translative mellékutcává mellékutcákká
terminative mellékutcáig mellékutcákig
essive-formal mellékutcaként mellékutcákként
essive-modal
inessive mellékutcában mellékutcákban
superessive mellékutcán mellékutcákon
adessive mellékutcánál mellékutcáknál
illative mellékutcába mellékutcákba
sublative mellékutcára mellékutcákra
allative mellékutcához mellékutcákhoz
elative mellékutcából mellékutcákból
delative mellékutcáról mellékutcákról
ablative mellékutcától mellékutcáktól
non-attributive
possessive - singular
mellékutcáé mellékutcáké
non-attributive
possessive - plural
mellékutcáéi mellékutcákéi
Possessive forms of mellékutca
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. mellékutcám mellékutcáim
2nd person sing. mellékutcád mellékutcáid
3rd person sing. mellékutcája mellékutcái
1st person plural mellékutcánk mellékutcáink
2nd person plural mellékutcátok mellékutcáitok
3rd person plural mellékutcájuk mellékutcáik

Further reading

[edit]