reláció

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: relació

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from Late Latin relatio.[1] With -áció ending.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈrɛlaːt͡sijoː]
  • Hyphenation: re‧lá‧ció
  • Rhymes: -joː

Noun

[edit]

reláció (plural relációk)

  1. (mathematics) relation (set of ordered tuples, a Boolean function of two or more arguments)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative reláció relációk
accusative relációt relációkat
dative relációnak relációknak
instrumental relációval relációkkal
causal-final relációért relációkért
translative relációvá relációkká
terminative relációig relációkig
essive-formal relációként relációkként
essive-modal
inessive relációban relációkban
superessive reláción relációkon
adessive relációnál relációknál
illative relációba relációkba
sublative relációra relációkra
allative relációhoz relációkhoz
elative relációból relációkból
delative relációról relációkról
ablative relációtól relációktól
non-attributive
possessive - singular
relációé relációké
non-attributive
possessive - plural
relációéi relációkéi
Possessive forms of reláció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. relációm relációim
2nd person sing. relációd relációid
3rd person sing. relációja relációi
1st person plural relációnk relációink
2nd person plural relációtok relációitok
3rd person plural relációjuk relációik

Derived terms

[edit]
Compound words

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]