szószedet

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

szó +‎ szedet

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsoːsɛdɛt]
  • Hyphenation: szó‧sze‧det

Noun

[edit]

szószedet (plural szószedetek)

  1. vocabulary, wordlist

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szószedet szószedetek
accusative szószedetet szószedeteket
dative szószedetnek szószedeteknek
instrumental szószedettel szószedetekkel
causal-final szószedetért szószedetekért
translative szószedetté szószedetekké
terminative szószedetig szószedetekig
essive-formal szószedetként szószedetekként
essive-modal
inessive szószedetben szószedetekben
superessive szószedeten szószedeteken
adessive szószedetnél szószedeteknél
illative szószedetbe szószedetekbe
sublative szószedetre szószedetekre
allative szószedethez szószedetekhez
elative szószedetből szószedetekből
delative szószedetről szószedetekről
ablative szószedettől szószedetektől
non-attributive
possessive - singular
szószedeté szószedeteké
non-attributive
possessive - plural
szószedetéi szószedetekéi
Possessive forms of szószedet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szószedetem szószedeteim
2nd person sing. szószedeted szószedeteid
3rd person sing. szószedete szószedetei
1st person plural szószedetünk szószedeteink
2nd person plural szószedetetek szószedeteitek
3rd person plural szószedetük szószedeteik

Further reading

[edit]