szuggesztív

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From German suggestiv.[1] With -ív ending.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsuɡːɛstiːv]
  • Hyphenation: szug‧gesz‧tív
  • Rhymes: -iːv

Adjective

[edit]

szuggesztív (comparative szuggesztívebb, superlative legszuggesztívebb)

  1. suggestive (tending to suggest or imply or relating to hypnotic suggestion; without any implication of romance or sex)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szuggesztív szuggesztívek
accusative szuggesztívet szuggesztíveket
dative szuggesztívnek szuggesztíveknek
instrumental szuggesztívvel szuggesztívekkel
causal-final szuggesztívért szuggesztívekért
translative szuggesztívvé szuggesztívekké
terminative szuggesztívig szuggesztívekig
essive-formal szuggesztívként szuggesztívekként
essive-modal
inessive szuggesztívben szuggesztívekben
superessive szuggesztíven szuggesztíveken
adessive szuggesztívnél szuggesztíveknél
illative szuggesztívbe szuggesztívekbe
sublative szuggesztívre szuggesztívekre
allative szuggesztívhez szuggesztívekhez
elative szuggesztívből szuggesztívekből
delative szuggesztívről szuggesztívekről
ablative szuggesztívtől szuggesztívektől
non-attributive
possessive - singular
szuggesztívé szuggesztíveké
non-attributive
possessive - plural
szuggesztívéi szuggesztívekéi

Derived terms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]