tisztelete

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

tisztelet +‎ -e (possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈtistɛlɛtɛ]
  • Hyphenation: tisz‧te‧le‧te

Noun

[edit]

tisztelete

  1. third-person singular single-possession possessive of tisztelet
    az emberi élet tiszteletethe respect of human life

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tisztelete
accusative tiszteletét
dative tiszteletének
instrumental tiszteletével
causal-final tiszteletéért
translative tiszteletévé
terminative tiszteletéig
essive-formal tiszteleteként
essive-modal tiszteletéül
inessive tiszteletében
superessive tiszteletén
adessive tiszteleténél
illative tiszteletébe
sublative tiszteletére
allative tiszteletéhez
elative tiszteletéből
delative tiszteletéről
ablative tiszteletétől
non-attributive
possessive - singular
tiszteletéé
non-attributive
possessive - plural
tiszteletééi