csináltat

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃinaːltɒt]
• Hyphenation: csi‧nál‧tat
• Rhymes: -ɒt

Etymology 1

csinál (“to do, make”) +‎ -tat (causative suffix)

Verb

csináltat

1. (transitive) causative of csinál: to have something done/made or to have someone do/make (something)

   Synonyms: végeztet (“to have sb. do, have sth. done”), készíttet (“to have sb. make, have sth. made”)

Conjugation

conjugation of csináltat

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	csináltatok	csináltatsz	csináltat	csináltatunk	csináltattok	csináltatnak
		Def.	csináltatom	csináltatod	csináltatja	csináltatjuk	csináltatjátok	csináltatják
		2nd-p. o.	csináltatlak	―
	Past	Indef.	csináltattam	csináltattál	csináltatott	csináltattunk	csináltattatok	csináltattak
		Def.	csináltattam	csináltattad	csináltatta	csináltattuk	csináltattátok	csináltatták
		2nd-p. o.	csináltattalak	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. csináltatni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	csináltaték	csináltatál	csináltata	csináltatánk	csináltatátok	csináltatának
		Def.	csináltatám	csináltatád	csináltatá	csináltatánk	csináltatátok	csináltaták
		2nd-p. o.	csináltatálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. csináltat vala, csináltatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	csináltatandok	csináltatandasz	csináltatand	csináltatandunk	csináltatandotok	csináltatandanak
		Def.	csináltatandom	csináltatandod	csináltatandja	csináltatandjuk	csináltatandjátok	csináltatandják
		2nd-p. o.	csináltatandalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	csináltatnék	csináltatnál	csináltatna	csináltatnánk	csináltatnátok	csináltatnának
		Def.	csináltatnám	csináltatnád	csináltatná	csináltatnánk (or csináltatnók)	csináltatnátok	csináltatnák
		2nd-p. o.	csináltatnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. csináltatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	csináltassak	csináltass or csináltassál	csináltasson	csináltassunk	csináltassatok	csináltassanak
		Def.	csináltassam	csináltasd or csináltassad	csináltassa	csináltassuk	csináltassátok	csináltassák
		2nd-p. o.	csináltassalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. csináltatott légyen
Infinitive	csináltatni		csináltatnom	csináltatnod	csináltatnia	csináltatnunk	csináltatnotok	csináltatniuk
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	csináltatás		csináltató	csináltatott	csináltatandó	csináltatva (csináltatván)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

potential conjugation of csináltat

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	csináltathatok	csináltathatsz	csináltathat	csináltathatunk	csináltathattok	csináltathatnak
		Def.	csináltathatom	csináltathatod	csináltathatja	csináltathatjuk	csináltathatjátok	csináltathatják
		2nd-p. o.	csináltathatlak	―
	Past	Indef.	csináltathattam	csináltathattál	csináltathatott	csináltathattunk	csináltathattatok	csináltathattak
		Def.	csináltathattam	csináltathattad	csináltathatta	csináltathattuk	csináltathattátok	csináltathatták
		2nd-p. o.	csináltathattalak	―
	Archaic Preterit	Indef.	csináltathaték	csináltathatál	csináltathata	csináltathatánk	csináltathatátok	csináltathatának
		Def.	csináltathatám	csináltathatád	csináltathatá	csináltathatánk	csináltathatátok	csináltathaták
		2nd-p. o.	csináltathatálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. csináltathat vala, csináltathatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	csináltathatandok or csináltatandhatok	csináltathatandasz or csináltatandhatsz	csináltathatand or csináltatandhat	csináltathatandunk or csináltatandhatunk	csináltathatandotok or csináltatandhattok	csináltathatandanak or csináltatandhatnak
		Def.	csináltathatandom or csináltatandhatom	csináltathatandod or csináltatandhatod	csináltathatandja or csináltatandhatja	csináltathatandjuk or csináltatandhatjuk	csináltathatandjátok or csináltatandhatjátok	csináltathatandják or csináltatandhatják
		2nd-p. o.	csináltathatandalak or csináltatandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	csináltathatnék	csináltathatnál	csináltathatna	csináltathatnánk	csináltathatnátok	csináltathatnának
		Def.	csináltathatnám	csináltathatnád	csináltathatná	csináltathatnánk (or csináltathatnók)	csináltathatnátok	csináltathatnák
		2nd-p. o.	csináltathatnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. csináltathatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	csináltathassak	csináltathass or csináltathassál	csináltathasson	csináltathassunk	csináltathassatok	csináltathassanak
		Def.	csináltathassam	csináltathasd or csináltathassad	csináltathassa	csináltathassuk	csináltathassátok	csináltathassák
		2nd-p. o.	csináltathassalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. csináltathatott légyen
Inf.	(csináltathatni)		(csináltathatnom)	(csináltathatnod)	(csináltathatnia)	(csináltathatnunk)	(csináltathatnotok)	(csináltathatniuk)
Positive adjective			csináltatható	Neg. adj.	csináltathatatlan	Adv. part.	(csináltathatva / csináltathatván)

Related terms

(With verbal prefixes):

• megcsináltat

Etymology 2

csinált (“done, made”) +‎ -at (accusative suffix)

Adjective

csináltat

1. accusative singular of csinált

Participle

csináltat

1. accusative singular of csinált

Further reading

• csináltat in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN