ejtése

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

ejtés (pronunciation) +‎ -e (its, possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛjteːʃɛ]
  • Hyphenation: ej‧té‧se

Noun

[edit]

ejtése

  1. third-person singular single-possession possessive of ejtés

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ejtése
accusative ejtését
dative ejtésének
instrumental ejtésével
causal-final ejtéséért
translative ejtésévé
terminative ejtéséig
essive-formal ejtéseként
essive-modal ejtéséül
inessive ejtésében
superessive ejtésén
adessive ejtésénél
illative ejtésébe
sublative ejtésére
allative ejtéséhez
elative ejtéséből
delative ejtéséről
ablative ejtésétől
non-attributive
possessive - singular
ejtéséé
non-attributive
possessive - plural
ejtésééi