előmozdítás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

előmozdít +‎ -ás

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛløːmozdiːtaːʃ]
  • Hyphenation: elő‧moz‧dí‧tás

Noun

[edit]

előmozdítás

  1. promotion, furtherance, advancement (the act of helping forward)
    Synonym: elősegítés

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative előmozdítás előmozdítások
accusative előmozdítást előmozdításokat
dative előmozdításnak előmozdításoknak
instrumental előmozdítással előmozdításokkal
causal-final előmozdításért előmozdításokért
translative előmozdítássá előmozdításokká
terminative előmozdításig előmozdításokig
essive-formal előmozdításként előmozdításokként
essive-modal
inessive előmozdításban előmozdításokban
superessive előmozdításon előmozdításokon
adessive előmozdításnál előmozdításoknál
illative előmozdításba előmozdításokba
sublative előmozdításra előmozdításokra
allative előmozdításhoz előmozdításokhoz
elative előmozdításból előmozdításokból
delative előmozdításról előmozdításokról
ablative előmozdítástól előmozdításoktól
non-attributive
possessive - singular
előmozdításé előmozdításoké
non-attributive
possessive - plural
előmozdításéi előmozdításokéi
Possessive forms of előmozdítás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. előmozdításom előmozdításaim
2nd person sing. előmozdításod előmozdításaid
3rd person sing. előmozdítása előmozdításai
1st person plural előmozdításunk előmozdításaink
2nd person plural előmozdításotok előmozdításaitok
3rd person plural előmozdításuk előmozdításaik