elbűvölő

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

elbűvöl +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛlbyːvøløː]
  • Hyphenation: el‧bű‧vö‧lő
  • Rhymes: -løː

Participle[edit]

elbűvölő

  1. present participle of elbűvöl

Adjective[edit]

elbűvölő (comparative elbűvölőbb, superlative legelbűvölőbb)

  1. enchanting, charming
    Synonym: elragadó

Declension[edit]

Inflection of elbűvölő
singular plural
nominative elbűvölő elbűvölők
elbűvölőek
accusative elbűvölőt elbűvölőket
elbűvölőeket
dative elbűvölőnek elbűvölőknek
elbűvölőeknek
instrumental elbűvölővel elbűvölőkkel
elbűvölőekkel
causal-final elbűvölőért elbűvölőkért
elbűvölőekért
translative elbűvölővé elbűvölőkké
elbűvölőekké
terminative elbűvölőig elbűvölőkig
elbűvölőekig
essive-formal elbűvölőként elbűvölőkként
elbűvölőekként
essive-modal
inessive elbűvölőben elbűvölőkben
elbűvölőekben
superessive elbűvölőn elbűvölőkön
elbűvölőeken
adessive elbűvölőnél elbűvölőknél
elbűvölőeknél
illative elbűvölőbe elbűvölőkbe
elbűvölőekbe
sublative elbűvölőre elbűvölőkre
elbűvölőekre
allative elbűvölőhöz elbűvölőkhöz
elbűvölőekhez
elative elbűvölőből elbűvölőkből
elbűvölőekből
delative elbűvölőről elbűvölőkről
elbűvölőekről
ablative elbűvölőtől elbűvölőktől
elbűvölőektől
non-attributive
possessive - singular
elbűvölőé elbűvölőké
elbűvölőeké
non-attributive
possessive - plural
elbűvölőéi elbűvölőkéi
elbűvölőekéi

Derived terms[edit]

Further reading[edit]

  • elbűvölő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • elbűvölő in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)