hátraküldés

Hungarian

Etymology

hátraküld (“to send to the back”) +‎ -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhaːtrɒkyldeːʃ]
• Hyphenation: hát‧ra‧kül‧dés

Noun

hátraküldés (plural hátraküldések)

1. the act or process of sending something or someone to the back

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	hátraküldés	hátraküldések
accusative	hátraküldést	hátraküldéseket
dative	hátraküldésnek	hátraküldéseknek
instrumental	hátraküldéssel	hátraküldésekkel
causal-final	hátraküldésért	hátraküldésekért
translative	hátraküldéssé	hátraküldésekké
terminative	hátraküldésig	hátraküldésekig
essive-formal	hátraküldésként	hátraküldésekként
essive-modal	—	—
inessive	hátraküldésben	hátraküldésekben
superessive	hátraküldésen	hátraküldéseken
adessive	hátraküldésnél	hátraküldéseknél
illative	hátraküldésbe	hátraküldésekbe
sublative	hátraküldésre	hátraküldésekre
allative	hátraküldéshez	hátraküldésekhez
elative	hátraküldésből	hátraküldésekből
delative	hátraküldésről	hátraküldésekről
ablative	hátraküldéstől	hátraküldésektől
non-attributive possessive - singular	hátraküldésé	hátraküldéseké
non-attributive possessive - plural	hátraküldéséi	hátraküldésekéi

Possessive forms of hátraküldés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	hátraküldésem	hátraküldéseim
2nd person sing.	hátraküldésed	hátraküldéseid
3rd person sing.	hátraküldése	hátraküldései
1st person plural	hátraküldésünk	hátraküldéseink
2nd person plural	hátraküldésetek	hátraküldéseitek
3rd person plural	hátraküldésük	hátraküldéseik