közhasznú
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
From köz (“public”) + hasznú (“of/with benefit”), from haszon (“benefit”) + -ú (“of, with”, adjective-forming suffix).[1]
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
közhasznú (comparative közhasznúbb, superlative legközhasznúbb)
- useful, beneficial for everyone
- (of) public interest (helping society's goals)
- közhasznú szervezet ― public benefit organization
Declension[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | közhasznú | közhasznúak |
accusative | közhasznút | közhasznúakat |
dative | közhasznúnak | közhasznúaknak |
instrumental | közhasznúval | közhasznúakkal |
causal-final | közhasznúért | közhasznúakért |
translative | közhasznúvá | közhasznúakká |
terminative | közhasznúig | közhasznúakig |
essive-formal | közhasznúként | közhasznúakként |
essive-modal | — | — |
inessive | közhasznúban | közhasznúakban |
superessive | közhasznún | közhasznúakon |
adessive | közhasznúnál | közhasznúaknál |
illative | közhasznúba | közhasznúakba |
sublative | közhasznúra | közhasznúakra |
allative | közhasznúhoz | közhasznúakhoz |
elative | közhasznúból | közhasznúakból |
delative | közhasznúról | közhasznúakról |
ablative | közhasznútól | közhasznúaktól |
non-attributive possessive - singular |
közhasznúé | közhasznúaké |
non-attributive possessive - plural |
közhasznúéi | közhasznúakéi |
Derived terms[edit]
References[edit]
- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading[edit]
- közhasznú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN