kedvű

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

kedv (mood, temper, disposition) +‎ (adjective-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkɛdvyː]
  • Hyphenation: ked‧vű
  • Rhymes: -vyː

Adjective

[edit]

kedvű (comparative kedvűbb, superlative legkedvűbb)

  1. having a specified mood/temper/frame of mind, -spirited, -ful (can be either positive or negative)
    A szomszéd két játékos kedvű kiskutyával tért haza.The neighbor arrived home with two playful puppies.

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative kedvű kedvűek
accusative kedvűt kedvűeket
dative kedvűnek kedvűeknek
instrumental kedvűvel kedvűekkel
causal-final kedvűért kedvűekért
translative kedvűvé kedvűekké
terminative kedvűig kedvűekig
essive-formal kedvűként kedvűekként
essive-modal
inessive kedvűben kedvűekben
superessive kedvűn kedvűeken
adessive kedvűnél kedvűeknél
illative kedvűbe kedvűekbe
sublative kedvűre kedvűekre
allative kedvűhöz kedvűekhez
elative kedvűből kedvűekből
delative kedvűről kedvűekről
ablative kedvűtől kedvűektől
non-attributive
possessive - singular
kedvűé kedvűeké
non-attributive
possessive - plural
kedvűéi kedvűekéi

Derived terms

[edit]

See also

[edit]