lelketlen

Hungarian

Etymology

From the lelk- stem of lélek (“soul”) +‎ -etlen (“-less, without”, adjective-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈlɛlkɛtlɛn]
• Hyphenation: lel‧ket‧len

Adjective

lelketlen (comparative lelketlenebb, superlative leglelketlenebb)

1. heartless, soulless

   Synonyms: szívtelen, gonosz, kegyetlen

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	lelketlen	lelketlenek
accusative	lelketlent	lelketleneket
dative	lelketlennek	lelketleneknek
instrumental	lelketlennel	lelketlenekkel
causal-final	lelketlenért	lelketlenekért
translative	lelketlenné	lelketlenekké
terminative	lelketlenig	lelketlenekig
essive-formal	lelketlenként	lelketlenekként
essive-modal	lelketlenül	—
inessive	lelketlenben	lelketlenekben
superessive	lelketlenen	lelketleneken
adessive	lelketlennél	lelketleneknél
illative	lelketlenbe	lelketlenekbe
sublative	lelketlenre	lelketlenekre
allative	lelketlenhez	lelketlenekhez
elative	lelketlenből	lelketlenekből
delative	lelketlenről	lelketlenekről
ablative	lelketlentől	lelketlenektől
non-attributive possessive - singular	lelketlené	lelketleneké
non-attributive possessive - plural	lelketlenéi	lelketlenekéi

Derived terms

• lelketlenít
• lelketlenség

 

Further reading

• lelketlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN