nyűglődik

Hungarian

Etymology

nyűg (“nuisance, bother”) +‎ -lődik (frequentative-reflexive verb-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɲyːɡløːdik]
• Hyphenation: nyűg‧lő‧dik
• Rhymes: -øːdik

Verb

nyűglődik

1. (intransitive, especially of children) to whimper, fuss, be cranky (to cry, whine, complain, to behave irritably and be a nuisance to others)

   Synonym: nyűgösködik

   A kicsi nyűglődik, jön a foga. ― The baby is cranky with teething.

2. (intransitive) to struggle (with a task, followed by -val/-vel)

   Synonyms: bajlódik, vesződik

Conjugation

conjugation of nyűglődik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	nyűglődök	nyűglődsz	nyűglődik	nyűglődünk	nyűglődtök	nyűglődnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	nyűglődtem	nyűglődtél	nyűglődött	nyűglődtünk	nyűglődtetek	nyűglődtek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. nyűglődni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	nyűglődék	nyűglődél	nyűglőde	nyűglődénk	nyűglődétek	nyűglődének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. nyűglődik vala, nyűglődött vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	nyűglődendek	nyűglődendesz	nyűglődend	nyűglődendünk	nyűglődendetek	nyűglődendenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	nyűglődnék	nyűglődnél	nyűglődne	nyűglődnénk	nyűglődnétek	nyűglődnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. nyűglődött volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	nyűglődjek	nyűglődj or nyűglődjél	nyűglődjön	nyűglődjünk	nyűglődjetek	nyűglődjenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. nyűglődött légyen
Infinitive	nyűglődni		nyűglődnöm	nyűglődnöd	nyűglődnie	nyűglődnünk	nyűglődnötök	nyűglődniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	nyűglődés		nyűglődő	nyűglődött	―	nyűglődve (nyűglődvén)

potential conjugation of nyűglődik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	nyűglődhetek	nyűglődhetsz	nyűglődhet	nyűglődhetünk	nyűglődhettek	nyűglődhetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	nyűglődhettem	nyűglődhettél	nyűglődhetett	nyűglődhettünk	nyűglődhettetek	nyűglődhettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	nyűglődheték	nyűglődhetél	nyűglődhete	nyűglődheténk	nyűglődhetétek	nyűglődhetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. nyűglődhet vala, nyűglődhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	nyűglődhetendek or nyűglődandhatok	nyűglődhetendesz or nyűglődandhatsz	nyűglődhetend or nyűglődandhat	nyűglődhetendünk or nyűglődandhatunk	nyűglődhetendetek or nyűglődandhattok	nyűglődhetendenek or nyűglődandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	nyűglődhetnék	nyűglődhetnél	nyűglődhetne	nyűglődhetnénk	nyűglődhetnétek	nyűglődhetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. nyűglődhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	nyűglődhessek	nyűglődhess or nyűglődhessél	nyűglődhessen	nyűglődhessünk	nyűglődhessetek	nyűglődhessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. nyűglődhetett légyen
Inf.	(nyűglődhetni)		(nyűglődhetnem)	(nyűglődhetned)	(nyűglődhetnie)	(nyűglődhetnünk)	(nyűglődhetnetek)	(nyűglődhetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(nyűglődhetve / nyűglődhetvén)

Further reading

• nyűglődik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN