politeizmus

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From German Polytheismus.[1] With -izmus ending.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈpolitɛjizmuʃ]
  • Hyphenation: po‧li‧te‧iz‧mus
  • Rhymes: -uʃ

Noun

[edit]

politeizmus (plural politeizmusok)

  1. polytheism

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative politeizmus politeizmusok
accusative politeizmust politeizmusokat
dative politeizmusnak politeizmusoknak
instrumental politeizmussal politeizmusokkal
causal-final politeizmusért politeizmusokért
translative politeizmussá politeizmusokká
terminative politeizmusig politeizmusokig
essive-formal politeizmusként politeizmusokként
essive-modal
inessive politeizmusban politeizmusokban
superessive politeizmuson politeizmusokon
adessive politeizmusnál politeizmusoknál
illative politeizmusba politeizmusokba
sublative politeizmusra politeizmusokra
allative politeizmushoz politeizmusokhoz
elative politeizmusból politeizmusokból
delative politeizmusról politeizmusokról
ablative politeizmustól politeizmusoktól
non-attributive
possessive - singular
politeizmusé politeizmusoké
non-attributive
possessive - plural
politeizmuséi politeizmusokéi
Possessive forms of politeizmus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. politeizmusom politeizmusaim
2nd person sing. politeizmusod politeizmusaid
3rd person sing. politeizmusa politeizmusai
1st person plural politeizmusunk politeizmusaink
2nd person plural politeizmusotok politeizmusaitok
3rd person plural politeizmusuk politeizmusaik

Synonyms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN