semmirekellő

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

semmire +‎ kellő, from semmi (nothing) + -re (for) + kell (to be needed) + (present participle suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈʃɛmːirɛkɛlːøː]
  • Hyphenation: sem‧mi‧re‧kel‧lő
  • Rhymes: -løː

Noun

[edit]

semmirekellő (plural semmirekellők)

  1. good-for-nothing

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative semmirekellő semmirekellők
accusative semmirekellőt semmirekellőket
dative semmirekellőnek semmirekellőknek
instrumental semmirekellővel semmirekellőkkel
causal-final semmirekellőért semmirekellőkért
translative semmirekellővé semmirekellőkké
terminative semmirekellőig semmirekellőkig
essive-formal semmirekellőként semmirekellőkként
essive-modal
inessive semmirekellőben semmirekellőkben
superessive semmirekellőn semmirekellőkön
adessive semmirekellőnél semmirekellőknél
illative semmirekellőbe semmirekellőkbe
sublative semmirekellőre semmirekellőkre
allative semmirekellőhöz semmirekellőkhöz
elative semmirekellőből semmirekellőkből
delative semmirekellőről semmirekellőkről
ablative semmirekellőtől semmirekellőktől
non-attributive
possessive - singular
semmirekellőé semmirekellőké
non-attributive
possessive - plural
semmirekellőéi semmirekellőkéi
Possessive forms of semmirekellő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. semmirekellőm semmirekellőim
2nd person sing. semmirekellőd semmirekellőid
3rd person sing. semmirekellője semmirekellői
1st person plural semmirekellőnk semmirekellőink
2nd person plural semmirekellőtök semmirekellőitek
3rd person plural semmirekellőjük semmirekellőik

Further reading

[edit]