széllelbélelt
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
széllel (“with wind”) + bélelt (“lined”), literally “wind-lined”, from szél (“wind”) + -vel (“with”) + bélel (“to line”) + -t (past-participle suffix)
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
széllelbélelt (comparative széllelbéleltebb, superlative legszéllelbéleltebb)
Declension[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | széllelbélelt | széllelbéleltek |
accusative | széllelbéleltet | széllelbélelteket |
dative | széllelbéleltnek | széllelbélelteknek |
instrumental | széllelbélelttel | széllelbéleltekkel |
causal-final | széllelbéleltért | széllelbéleltekért |
translative | széllelbéleltté | széllelbéleltekké |
terminative | széllelbéleltig | széllelbéleltekig |
essive-formal | széllelbéleltként | széllelbéleltekként |
essive-modal | — | — |
inessive | széllelbéleltben | széllelbéleltekben |
superessive | széllelbélelten | széllelbélelteken |
adessive | széllelbéleltnél | széllelbélelteknél |
illative | széllelbéleltbe | széllelbéleltekbe |
sublative | széllelbéleltre | széllelbéleltekre |
allative | széllelbélelthez | széllelbéleltekhez |
elative | széllelbéleltből | széllelbéleltekből |
delative | széllelbéleltről | széllelbéleltekről |
ablative | széllelbélelttől | széllelbéleltektől |
non-attributive possessive - singular |
széllelbélelté | széllelbélelteké |
non-attributive possessive - plural |
széllelbéleltéi | széllelbéleltekéi |
Further reading[edit]
- széllelbélelt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN