szabadgondolkodó

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

szabad (free) +‎ gondolkodó (thinker)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsɒbɒdɡondolkodoː]
  • Hyphenation: sza‧bad‧gon‧dol‧ko‧dó
  • Rhymes: -doː

Noun

[edit]

szabadgondolkodó (plural szabadgondolkodók)

  1. freethinker, free-thinker

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative szabadgondolkodó szabadgondolkodók
accusative szabadgondolkodót szabadgondolkodókat
dative szabadgondolkodónak szabadgondolkodóknak
instrumental szabadgondolkodóval szabadgondolkodókkal
causal-final szabadgondolkodóért szabadgondolkodókért
translative szabadgondolkodóvá szabadgondolkodókká
terminative szabadgondolkodóig szabadgondolkodókig
essive-formal szabadgondolkodóként szabadgondolkodókként
essive-modal
inessive szabadgondolkodóban szabadgondolkodókban
superessive szabadgondolkodón szabadgondolkodókon
adessive szabadgondolkodónál szabadgondolkodóknál
illative szabadgondolkodóba szabadgondolkodókba
sublative szabadgondolkodóra szabadgondolkodókra
allative szabadgondolkodóhoz szabadgondolkodókhoz
elative szabadgondolkodóból szabadgondolkodókból
delative szabadgondolkodóról szabadgondolkodókról
ablative szabadgondolkodótól szabadgondolkodóktól
non-attributive
possessive - singular
szabadgondolkodóé szabadgondolkodóké
non-attributive
possessive - plural
szabadgondolkodóéi szabadgondolkodókéi
Possessive forms of szabadgondolkodó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szabadgondolkodóm szabadgondolkodóim
2nd person sing. szabadgondolkodód szabadgondolkodóid
3rd person sing. szabadgondolkodója szabadgondolkodói
1st person plural szabadgondolkodónk szabadgondolkodóink
2nd person plural szabadgondolkodótok szabadgondolkodóitok
3rd person plural szabadgondolkodójuk szabadgondolkodóik

Further reading

[edit]