szobrászat

Hungarian

Etymology

szobor (“statue, sculpture”) +‎ -ászat (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsobraːsɒt]
• Hyphenation: szob‧rá‧szat
• Rhymes: -ɒt

Noun

szobrászat (plural szobrászatok)

1. sculpture (the art of shaping material into three-dimensional figures)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	szobrászat	szobrászatok
accusative	szobrászatot	szobrászatokat
dative	szobrászatnak	szobrászatoknak
instrumental	szobrászattal	szobrászatokkal
causal-final	szobrászatért	szobrászatokért
translative	szobrászattá	szobrászatokká
terminative	szobrászatig	szobrászatokig
essive-formal	szobrászatként	szobrászatokként
essive-modal	—	—
inessive	szobrászatban	szobrászatokban
superessive	szobrászaton	szobrászatokon
adessive	szobrászatnál	szobrászatoknál
illative	szobrászatba	szobrászatokba
sublative	szobrászatra	szobrászatokra
allative	szobrászathoz	szobrászatokhoz
elative	szobrászatból	szobrászatokból
delative	szobrászatról	szobrászatokról
ablative	szobrászattól	szobrászatoktól
non-attributive possessive - singular	szobrászaté	szobrászatoké
non-attributive possessive - plural	szobrászatéi	szobrászatokéi

Possessive forms of szobrászat
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szobrászatom	szobrászataim
2nd person sing.	szobrászatod	szobrászataid
3rd person sing.	szobrászata	szobrászatai
1st person plural	szobrászatunk	szobrászataink
2nd person plural	szobrászatotok	szobrászataitok
3rd person plural	szobrászatuk	szobrászataik

Derived terms

• szobrászati
• viaszszobrászat

Related terms

• szobrász

Further reading

• szobrászat in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN