végzetem

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

végzet +‎ -em (possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈveːɡzɛtɛm]
  • Hyphenation: vég‧ze‧tem

Noun

[edit]

végzetem

  1. first-person singular single-possession possessive of végzet

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative végzetem
accusative végzetemet
dative végzetemnek
instrumental végzetemmel
causal-final végzetemért
translative végzetemmé
terminative végzetemig
essive-formal végzetemként
essive-modal végzetemül
inessive végzetemben
superessive végzetemen
adessive végzetemnél
illative végzetembe
sublative végzetemre
allative végzetemhez
elative végzetemből
delative végzetemről
ablative végzetemtől
non-attributive
possessive - singular
végzetemé
non-attributive
possessive - plural
végzeteméi