óhatatlan

Hungarian

Etymology

ó (“to guard, protect”, alternative form of óv) +‎ -hatatlan

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈoːɦɒtɒtlɒn]
• Hyphenation: óha‧tat‧lan

Adjective

óhatatlan (comparative óhatatlanabb, superlative legóhatatlanabb)

1. inevitable, unavoidable

   Synonym: elkerülhetetlen

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	óhatatlan	óhatatlanok
accusative	óhatatlant	óhatatlanokat
dative	óhatatlannak	óhatatlanoknak
instrumental	óhatatlannal	óhatatlanokkal
causal-final	óhatatlanért	óhatatlanokért
translative	óhatatlanná	óhatatlanokká
terminative	óhatatlanig	óhatatlanokig
essive-formal	óhatatlanként	óhatatlanokként
essive-modal	óhatatlanul	—
inessive	óhatatlanban	óhatatlanokban
superessive	óhatatlanon	óhatatlanokon
adessive	óhatatlannál	óhatatlanoknál
illative	óhatatlanba	óhatatlanokba
sublative	óhatatlanra	óhatatlanokra
allative	óhatatlanhoz	óhatatlanokhoz
elative	óhatatlanból	óhatatlanokból
delative	óhatatlanról	óhatatlanokról
ablative	óhatatlantól	óhatatlanoktól
non-attributive possessive - singular	óhatatlané	óhatatlanoké
non-attributive possessive - plural	óhatatlanéi	óhatatlanokéi

Derived terms

• óhatatlanul

Further reading

• óhatatlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN