boldogságaim

Hungarian

Etymology

boldogság +‎ -aim (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈboldokʃaːɡɒjim]
• Hyphenation: bol‧dog‧sá‧ga‧im

Noun

boldogságaim

1. first-person singular multiple-possession possessive of boldogság

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	—	boldogságaim
accusative	—	boldogságaimat
dative	—	boldogságaimnak
instrumental	—	boldogságaimmal
causal-final	—	boldogságaimért
translative	—	boldogságaimmá
terminative	—	boldogságaimig
essive-formal	—	boldogságaimként
essive-modal	—	boldogságaimul
inessive	—	boldogságaimban
superessive	—	boldogságaimon
adessive	—	boldogságaimnál
illative	—	boldogságaimba
sublative	—	boldogságaimra
allative	—	boldogságaimhoz
elative	—	boldogságaimból
delative	—	boldogságaimról
ablative	—	boldogságaimtól
non-attributive possessive - singular	—	boldogságaimé
non-attributive possessive - plural	—	boldogságaiméi