foglalkozás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From the foglalkoz- stem of foglalkozik +‎ -ás (noun-forming suffix).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈfoɡlɒlkozaːʃ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: fog‧lal‧ko‧zás

Noun

[edit]

foglalkozás (plural foglalkozások)

  1. verbal noun of foglalkozik: the act of being occupied with something
  2. occupation, trade, job
    Synonyms: hivatás, mesterség, szakma
  3. (free or guided but usually supervised) activity, (approximately) (chiefly practical) class or seminar

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative foglalkozás foglalkozások
accusative foglalkozást foglalkozásokat
dative foglalkozásnak foglalkozásoknak
instrumental foglalkozással foglalkozásokkal
causal-final foglalkozásért foglalkozásokért
translative foglalkozássá foglalkozásokká
terminative foglalkozásig foglalkozásokig
essive-formal foglalkozásként foglalkozásokként
essive-modal foglalkozásul
inessive foglalkozásban foglalkozásokban
superessive foglalkozáson foglalkozásokon
adessive foglalkozásnál foglalkozásoknál
illative foglalkozásba foglalkozásokba
sublative foglalkozásra foglalkozásokra
allative foglalkozáshoz foglalkozásokhoz
elative foglalkozásból foglalkozásokból
delative foglalkozásról foglalkozásokról
ablative foglalkozástól foglalkozásoktól
non-attributive
possessive - singular
foglalkozásé foglalkozásoké
non-attributive
possessive - plural
foglalkozáséi foglalkozásokéi
Possessive forms of foglalkozás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. foglalkozásom foglalkozásaim
2nd person sing. foglalkozásod foglalkozásaid
3rd person sing. foglalkozása foglalkozásai
1st person plural foglalkozásunk foglalkozásaink
2nd person plural foglalkozásotok foglalkozásaitok
3rd person plural foglalkozásuk foglalkozásaik

Derived terms

[edit]
[edit]

Further reading

[edit]