hallomás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

hall +‎ -o- + -más

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈhɒlːomaːʃ]
  • Hyphenation: hal‧lo‧más
  • Rhymes: -aːʃ

Noun

[edit]

hallomás (plural hallomások)

  1. hearsay, rumour, report

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative hallomás hallomások
accusative hallomást hallomásokat
dative hallomásnak hallomásoknak
instrumental hallomással hallomásokkal
causal-final hallomásért hallomásokért
translative hallomássá hallomásokká
terminative hallomásig hallomásokig
essive-formal hallomásként hallomásokként
essive-modal
inessive hallomásban hallomásokban
superessive hallomáson hallomásokon
adessive hallomásnál hallomásoknál
illative hallomásba hallomásokba
sublative hallomásra hallomásokra
allative hallomáshoz hallomásokhoz
elative hallomásból hallomásokból
delative hallomásról hallomásokról
ablative hallomástól hallomásoktól
non-attributive
possessive - singular
hallomásé hallomásoké
non-attributive
possessive - plural
hallomáséi hallomásokéi
Possessive forms of hallomás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hallomásom hallomásaim
2nd person sing. hallomásod hallomásaid
3rd person sing. hallomása hallomásai
1st person plural hallomásunk hallomásaink
2nd person plural hallomásotok hallomásaitok
3rd person plural hallomásuk hallomásaik

Further reading

[edit]