holtbiztos

Hungarian

Etymology

holt- (“totally”) +‎ biztos (“certain”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈholdbistoʃ]
• Hyphenation: holt‧biz‧tos
• Rhymes: -oʃ

Adjective

holtbiztos (not comparable)

1. sure-fire, dead certain

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	holtbiztos	holtbiztosak
accusative	holtbiztosat	holtbiztosakat
dative	holtbiztosnak	holtbiztosaknak
instrumental	holtbiztossal	holtbiztosakkal
causal-final	holtbiztosért	holtbiztosakért
translative	holtbiztossá	holtbiztosakká
terminative	holtbiztosig	holtbiztosakig
essive-formal	holtbiztosként	holtbiztosakként
essive-modal	—	—
inessive	holtbiztosban	holtbiztosakban
superessive	holtbiztoson	holtbiztosakon
adessive	holtbiztosnál	holtbiztosaknál
illative	holtbiztosba	holtbiztosakba
sublative	holtbiztosra	holtbiztosakra
allative	holtbiztoshoz	holtbiztosakhoz
elative	holtbiztosból	holtbiztosakból
delative	holtbiztosról	holtbiztosakról
ablative	holtbiztostól	holtbiztosaktól
non-attributive possessive - singular	holtbiztosé	holtbiztosaké
non-attributive possessive - plural	holtbiztoséi	holtbiztosakéi

Further reading

• holtbiztos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN