hosszabbít

Hungarian

Etymology

hosszabb (“longer”) +‎ -ít (verb-forming suffix), from hosszú (“long”) +‎ -abb (comparative suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhosːɒbːiːt]
• Hyphenation: hosz‧szab‧bít
• Rhymes: -iːt

Verb

hosszabbít

1. (transitive, of an object) to lengthen, elongate (to make something longer)
2. (transitive, of time) to extend, prolong

Conjugation

conjugation of hosszabbít

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	hosszabbítok	hosszabbítasz	hosszabbít	hosszabbítunk	hosszabbítotok	hosszabbítanak
		Def.	hosszabbítom	hosszabbítod	hosszabbítja	hosszabbítjuk	hosszabbítjátok	hosszabbítják
		2nd-p. o.	hosszabbítalak	―
	Past	Indef.	hosszabbítottam	hosszabbítottál	hosszabbított	hosszabbítottunk	hosszabbítottatok	hosszabbítottak
		Def.	hosszabbítottam	hosszabbítottad	hosszabbította	hosszabbítottuk	hosszabbítottátok	hosszabbították
		2nd-p. o.	hosszabbítottalak	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. hosszabbítani fog.
	Archaic Preterit	Indef.	hosszabbíték	hosszabbítál	hosszabbíta	hosszabbítánk	hosszabbítátok	hosszabbítának
		Def.	hosszabbítám	hosszabbítád	hosszabbítá	hosszabbítánk	hosszabbítátok	hosszabbíták
		2nd-p. o.	hosszabbítálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. hosszabbít vala, hosszabbított vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	hosszabbítandok	hosszabbítandasz	hosszabbítand	hosszabbítandunk	hosszabbítandotok	hosszabbítandanak
		Def.	hosszabbítandom	hosszabbítandod	hosszabbítandja	hosszabbítandjuk	hosszabbítandjátok	hosszabbítandják
		2nd-p. o.	hosszabbítandalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	hosszabbítanék	hosszabbítanál	hosszabbítana	hosszabbítanánk	hosszabbítanátok	hosszabbítanának
		Def.	hosszabbítanám	hosszabbítanád	hosszabbítaná	hosszabbítanánk (or hosszabbítanók)	hosszabbítanátok	hosszabbítanák
		2nd-p. o.	hosszabbítanálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. hosszabbított volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	hosszabbítsak	hosszabbíts or hosszabbítsál	hosszabbítson	hosszabbítsunk	hosszabbítsatok	hosszabbítsanak
		Def.	hosszabbítsam	hosszabbítsd or hosszabbítsad	hosszabbítsa	hosszabbítsuk	hosszabbítsátok	hosszabbítsák
		2nd-p. o.	hosszabbítsalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. hosszabbított légyen
Infinitive	hosszabbítani		hosszabbítanom	hosszabbítanod	hosszabbítania	hosszabbítanunk	hosszabbítanotok	hosszabbítaniuk
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	hosszabbítás		hosszabbító	hosszabbított	hosszabbítandó	hosszabbítva (hosszabbítván)		hosszabbíttat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

potential conjugation of hosszabbít

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	hosszabbíthatok	hosszabbíthatsz	hosszabbíthat	hosszabbíthatunk	hosszabbíthattok	hosszabbíthatnak
		Def.	hosszabbíthatom	hosszabbíthatod	hosszabbíthatja	hosszabbíthatjuk	hosszabbíthatjátok	hosszabbíthatják
		2nd-p. o.	hosszabbíthatlak	―
	Past	Indef.	hosszabbíthattam	hosszabbíthattál	hosszabbíthatott	hosszabbíthattunk	hosszabbíthattatok	hosszabbíthattak
		Def.	hosszabbíthattam	hosszabbíthattad	hosszabbíthatta	hosszabbíthattuk	hosszabbíthattátok	hosszabbíthatták
		2nd-p. o.	hosszabbíthattalak	―
	Archaic Preterit	Indef.	hosszabbíthaték	hosszabbíthatál	hosszabbíthata	hosszabbíthatánk	hosszabbíthatátok	hosszabbíthatának
		Def.	hosszabbíthatám	hosszabbíthatád	hosszabbíthatá	hosszabbíthatánk	hosszabbíthatátok	hosszabbíthaták
		2nd-p. o.	hosszabbíthatálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. hosszabbíthat vala, hosszabbíthatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	hosszabbíthatandok or hosszabbítandhatok	hosszabbíthatandasz or hosszabbítandhatsz	hosszabbíthatand or hosszabbítandhat	hosszabbíthatandunk or hosszabbítandhatunk	hosszabbíthatandotok or hosszabbítandhattok	hosszabbíthatandanak or hosszabbítandhatnak
		Def.	hosszabbíthatandom or hosszabbítandhatom	hosszabbíthatandod or hosszabbítandhatod	hosszabbíthatandja or hosszabbítandhatja	hosszabbíthatandjuk or hosszabbítandhatjuk	hosszabbíthatandjátok or hosszabbítandhatjátok	hosszabbíthatandják or hosszabbítandhatják
		2nd-p. o.	hosszabbíthatandalak or hosszabbítandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	hosszabbíthatnék	hosszabbíthatnál	hosszabbíthatna	hosszabbíthatnánk	hosszabbíthatnátok	hosszabbíthatnának
		Def.	hosszabbíthatnám	hosszabbíthatnád	hosszabbíthatná	hosszabbíthatnánk (or hosszabbíthatnók)	hosszabbíthatnátok	hosszabbíthatnák
		2nd-p. o.	hosszabbíthatnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. hosszabbíthatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	hosszabbíthassak	hosszabbíthass or hosszabbíthassál	hosszabbíthasson	hosszabbíthassunk	hosszabbíthassatok	hosszabbíthassanak
		Def.	hosszabbíthassam	hosszabbíthasd or hosszabbíthassad	hosszabbíthassa	hosszabbíthassuk	hosszabbíthassátok	hosszabbíthassák
		2nd-p. o.	hosszabbíthassalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. hosszabbíthatott légyen
Inf.	(hosszabbíthatni)		(hosszabbíthatnom)	(hosszabbíthatnod)	(hosszabbíthatnia)	(hosszabbíthatnunk)	(hosszabbíthatnotok)	(hosszabbíthatniuk)
Positive adjective			hosszabbítható	Neg. adj.	hosszabbíthatatlan	Adv. part.	(hosszabbíthatva / hosszabbíthatván)

Derived terms

(With verbal prefixes):

• meghosszabbít

Further reading

• hosszabbít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN