közelgő

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

közeleg +‎ (present-participle suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkøzɛlɡøː]
  • Hyphenation: kö‧zel‧gő
  • Rhymes: -ɡøː

Participle

[edit]

közelgő

  1. present participle of közeleg

Adjective

[edit]

közelgő (not comparable)

  1. approaching, coming, imminent

Declension

[edit]
Inflection of közelgő
singular plural
nominative közelgő közelgők
közelgőek
accusative közelgőt közelgőket
közelgőeket
dative közelgőnek közelgőknek
közelgőeknek
instrumental közelgővel közelgőkkel
közelgőekkel
causal-final közelgőért közelgőkért
közelgőekért
translative közelgővé közelgőkké
közelgőekké
terminative közelgőig közelgőkig
közelgőekig
essive-formal közelgőként közelgőkként
közelgőekként
essive-modal
inessive közelgőben közelgőkben
közelgőekben
superessive közelgőn közelgőkön
közelgőeken
adessive közelgőnél közelgőknél
közelgőeknél
illative közelgőbe közelgőkbe
közelgőekbe
sublative közelgőre közelgőkre
közelgőekre
allative közelgőhöz közelgőkhöz
közelgőekhez
elative közelgőből közelgőkből
közelgőekből
delative közelgőről közelgőkről
közelgőekről
ablative közelgőtől közelgőktől
közelgőektől
non-attributive
possessive - singular
közelgőé közelgőké
közelgőeké
non-attributive
possessive - plural
közelgőéi közelgőkéi
közelgőekéi

Further reading

[edit]