trónkövetelő

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

trón (throne) +‎ követelő (present participle of követel ("to demand"))

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈtroːŋkøvɛtɛløː]
  • Hyphenation: trón‧kö‧ve‧te‧lő
This entry needs an audio pronunciation. If you are a native speaker with a microphone, please record this word. The recorded pronunciation will appear here when it's ready.

Noun

[edit]

trónkövetelő (plural trónkövetelők)

  1. (monarchy) pretender (claimant to a throne)
  2. (figurative) pretender (aspirant to a high position or honour)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative trónkövetelő trónkövetelők
accusative trónkövetelőt trónkövetelőket
dative trónkövetelőnek trónkövetelőknek
instrumental trónkövetelővel trónkövetelőkkel
causal-final trónkövetelőért trónkövetelőkért
translative trónkövetelővé trónkövetelőkké
terminative trónkövetelőig trónkövetelőkig
essive-formal trónkövetelőként trónkövetelőkként
essive-modal trónkövetelőül
inessive trónkövetelőben trónkövetelőkben
superessive trónkövetelőn trónkövetelőkön
adessive trónkövetelőnél trónkövetelőknél
illative trónkövetelőbe trónkövetelőkbe
sublative trónkövetelőre trónkövetelőkre
allative trónkövetelőhöz trónkövetelőkhöz
elative trónkövetelőből trónkövetelőkből
delative trónkövetelőről trónkövetelőkről
ablative trónkövetelőtől trónkövetelőktől
non-attributive
possessive - singular
trónkövetelőé trónkövetelőké
non-attributive
possessive - plural
trónkövetelőéi trónkövetelőkéi
Possessive forms of trónkövetelő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. trónkövetelőm trónkövetelőim
2nd person sing. trónkövetelőd trónkövetelőid
3rd person sing. trónkövetelője trónkövetelői
1st person plural trónkövetelőnk trónkövetelőink
2nd person plural trónkövetelőtök trónkövetelőitek
3rd person plural trónkövetelőjük trónkövetelőik

Further reading

[edit]