unokahúg

Hungarian

Etymology

unoka +‎ húg

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈunokɒɦuːɡ]
• Hyphenation: uno‧ka‧húg
• Rhymes: -uːɡ

Noun

unokahúg (plural unokahúgok)

1. niece

   Coordinate terms: unokaöcs, nagybáty, nagybácsi, bácsika, nagynéni, nénike

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	unokahúg	unokahúgok
accusative	unokahúgot	unokahúgokat
dative	unokahúgnak	unokahúgoknak
instrumental	unokahúggal	unokahúgokkal
causal-final	unokahúgért	unokahúgokért
translative	unokahúggá	unokahúgokká
terminative	unokahúgig	unokahúgokig
essive-formal	unokahúgként	unokahúgokként
essive-modal	—	—
inessive	unokahúgban	unokahúgokban
superessive	unokahúgon	unokahúgokon
adessive	unokahúgnál	unokahúgoknál
illative	unokahúgba	unokahúgokba
sublative	unokahúgra	unokahúgokra
allative	unokahúghoz	unokahúgokhoz
elative	unokahúgból	unokahúgokból
delative	unokahúgról	unokahúgokról
ablative	unokahúgtól	unokahúgoktól
non-attributive possessive - singular	unokahúgé	unokahúgoké
non-attributive possessive - plural	unokahúgéi	unokahúgokéi

Possessive forms of unokahúg
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	unokahúgom	unokahúgaim
2nd person sing.	unokahúgod	unokahúgaid
3rd person sing.	unokahúga	unokahúgai
1st person plural	unokahúgunk	unokahúgaink
2nd person plural	unokahúgotok	unokahúgaitok
3rd person plural	unokahúguk	unokahúgaik

Further reading

• unokahúg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN