üzemképes

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

üzem (functioning, operation) +‎ képes (-able)

Pronunciation

[edit]

Adjective

[edit]

üzemképes (comparative üzemképesebb, superlative legüzemképesebb)

  1. serviceable, operational (in condition for use)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative üzemképes üzemképesek
accusative üzemképeset üzemképeseket
dative üzemképesnek üzemképeseknek
instrumental üzemképessel üzemképesekkel
causal-final üzemképesért üzemképesekért
translative üzemképessé üzemképesekké
terminative üzemképesig üzemképesekig
essive-formal üzemképesként üzemképesekként
essive-modal
inessive üzemképesben üzemképesekben
superessive üzemképesen üzemképeseken
adessive üzemképesnél üzemképeseknél
illative üzemképesbe üzemképesekbe
sublative üzemképesre üzemképesekre
allative üzemképeshez üzemképesekhez
elative üzemképesből üzemképesekből
delative üzemképesről üzemképesekről
ablative üzemképestől üzemképesektől
non-attributive
possessive - singular
üzemképesé üzemképeseké
non-attributive
possessive - plural
üzemképeséi üzemképesekéi

Synonyms

[edit]

Further reading

[edit]