irányból

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

irány (direction) +‎ -ból (out of)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈiraːɲboːl]
  • Hyphenation: irány‧ból

Noun

[edit]

irányból

  1. elative singular of irány