járókelő

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From the verb jár-kel (to walk about, come and go) +‎ / (present-participle suffix), equivalent to járó (walking) +‎ kelő (rising).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈjaːroːkɛløː]
  • Hyphenation: já‧ró‧ke‧lő
  • Rhymes: -løː

Noun

[edit]

járókelő (plural járókelők)

  1. passer-by (a person who is passing by)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative járókelő járókelők
accusative járókelőt járókelőket
dative járókelőnek járókelőknek
instrumental járókelővel járókelőkkel
causal-final járókelőért járókelőkért
translative járókelővé járókelőkké
terminative járókelőig járókelőkig
essive-formal járókelőként járókelőkként
essive-modal
inessive járókelőben járókelőkben
superessive járókelőn járókelőkön
adessive járókelőnél járókelőknél
illative járókelőbe járókelőkbe
sublative járókelőre járókelőkre
allative járókelőhöz járókelőkhöz
elative járókelőből járókelőkből
delative járókelőről járókelőkről
ablative járókelőtől járókelőktől
non-attributive
possessive - singular
járókelőé járókelőké
non-attributive
possessive - plural
járókelőéi járókelőkéi
Possessive forms of járókelő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. járókelőm járókelőim
2nd person sing. járókelőd járókelőid
3rd person sing. járókelője járókelői
1st person plural járókelőnk járókelőink
2nd person plural járókelőtök járókelőitek
3rd person plural járókelőjük járókelőik

Further reading

[edit]