kifejezéstelen

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

kifejezés (expression) +‎ -telen (-less, without)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkifɛjɛzeːʃtɛlɛn]
  • Hyphenation: ki‧fe‧je‧zés‧te‧len

Adjective

[edit]

kifejezéstelen (comparative kifejezéstelenebb, superlative legkifejezéstelenebb)

  1. expressionless, glassy

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kifejezéstelen kifejezéstelenek
accusative kifejezéstelent kifejezésteleneket
dative kifejezéstelennek kifejezésteleneknek
instrumental kifejezéstelennel kifejezéstelenekkel
causal-final kifejezéstelenért kifejezéstelenekért
translative kifejezéstelenné kifejezéstelenekké
terminative kifejezéstelenig kifejezéstelenekig
essive-formal kifejezéstelenként kifejezéstelenekként
essive-modal kifejezéstelenül
inessive kifejezéstelenben kifejezéstelenekben
superessive kifejezéstelenen kifejezésteleneken
adessive kifejezéstelennél kifejezésteleneknél
illative kifejezéstelenbe kifejezéstelenekbe
sublative kifejezéstelenre kifejezéstelenekre
allative kifejezéstelenhez kifejezéstelenekhez
elative kifejezéstelenből kifejezéstelenekből
delative kifejezéstelenről kifejezéstelenekről
ablative kifejezéstelentől kifejezéstelenektől
non-attributive
possessive - singular
kifejezéstelené kifejezésteleneké
non-attributive
possessive - plural
kifejezéstelenéi kifejezéstelenekéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]