magánhangzó

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

magán- (on itself, by itself) +‎ hangzó (sounding), from hangzik (to sound)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmɒɡaːnɦɒŋɡzoː]
  • Hyphenation: ma‧gán‧hang‧zó
  • Rhymes: -zoː

Noun

[edit]

magánhangzó (plural magánhangzók)

  1. (phonetics) vowel (sound)
    Coordinate term: mássalhangzó

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative magánhangzó magánhangzók
accusative magánhangzót magánhangzókat
dative magánhangzónak magánhangzóknak
instrumental magánhangzóval magánhangzókkal
causal-final magánhangzóért magánhangzókért
translative magánhangzóvá magánhangzókká
terminative magánhangzóig magánhangzókig
essive-formal magánhangzóként magánhangzókként
essive-modal
inessive magánhangzóban magánhangzókban
superessive magánhangzón magánhangzókon
adessive magánhangzónál magánhangzóknál
illative magánhangzóba magánhangzókba
sublative magánhangzóra magánhangzókra
allative magánhangzóhoz magánhangzókhoz
elative magánhangzóból magánhangzókból
delative magánhangzóról magánhangzókról
ablative magánhangzótól magánhangzóktól
non-attributive
possessive - singular
magánhangzóé magánhangzóké
non-attributive
possessive - plural
magánhangzóéi magánhangzókéi
Possessive forms of magánhangzó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. magánhangzóm magánhangzóim
2nd person sing. magánhangzód magánhangzóid
3rd person sing. magánhangzója magánhangzói
1st person plural magánhangzónk magánhangzóink
2nd person plural magánhangzótok magánhangzóitok
3rd person plural magánhangzójuk magánhangzóik

Derived terms

[edit]
Compound words

Further reading

[edit]