megelégedett

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

megelégedik +‎ -ett

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmɛɡɛleːɡɛdɛtː]
  • Hyphenation: meg‧elé‧ge‧dett
  • Rhymes: -ɛtː

Verb

[edit]

megelégedett

  1. third-person singular indicative past indefinite of megelégedik

Participle

[edit]

megelégedett

  1. past participle of megelégedik

Adjective

[edit]

megelégedett (comparative megelégedettebb, superlative legmegelégedettebb)

  1. contented, satisfied
    Synonym: (more common) elégedett

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative megelégedett megelégedettek
accusative megelégedettet megelégedetteket
dative megelégedettnek megelégedetteknek
instrumental megelégedettel megelégedettekkel
causal-final megelégedettért megelégedettekért
translative megelégedetté megelégedettekké
terminative megelégedettig megelégedettekig
essive-formal megelégedettként megelégedettekként
essive-modal
inessive megelégedettben megelégedettekben
superessive megelégedetten megelégedetteken
adessive megelégedettnél megelégedetteknél
illative megelégedettbe megelégedettekbe
sublative megelégedettre megelégedettekre
allative megelégedetthez megelégedettekhez
elative megelégedettből megelégedettekből
delative megelégedettről megelégedettekről
ablative megelégedettől megelégedettektől
non-attributive
possessive - singular
megelégedetté megelégedetteké
non-attributive
possessive - plural
megelégedettéi megelégedettekéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]