megoldás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

megold (to solve) +‎ -ás (noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmɛɡoldaːʃ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: meg‧ol‧dás

Noun

[edit]

megoldás (plural megoldások)

  1. solution (answer to a problem)
    Mi a megoldás?What is the solution?

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative megoldás megoldások
accusative megoldást megoldásokat
dative megoldásnak megoldásoknak
instrumental megoldással megoldásokkal
causal-final megoldásért megoldásokért
translative megoldássá megoldásokká
terminative megoldásig megoldásokig
essive-formal megoldásként megoldásokként
essive-modal
inessive megoldásban megoldásokban
superessive megoldáson megoldásokon
adessive megoldásnál megoldásoknál
illative megoldásba megoldásokba
sublative megoldásra megoldásokra
allative megoldáshoz megoldásokhoz
elative megoldásból megoldásokból
delative megoldásról megoldásokról
ablative megoldástól megoldásoktól
non-attributive
possessive - singular
megoldásé megoldásoké
non-attributive
possessive - plural
megoldáséi megoldásokéi
Possessive forms of megoldás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. megoldásom megoldásaim
2nd person sing. megoldásod megoldásaid
3rd person sing. megoldása megoldásai
1st person plural megoldásunk megoldásaink
2nd person plural megoldásotok megoldásaitok
3rd person plural megoldásuk megoldásaik

Derived terms

[edit]
Compound words

Further reading

[edit]