szülőföld

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From szülő (parent) +‎ föld (land).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsyløːføld]
  • Hyphenation: szü‧lő‧föld
  • Rhymes: -øld

Noun

[edit]

szülőföld (plural szülőföldek)

  1. motherland, fatherland, homeland, home country, birthplace (the country of one's birth)
    Synonyms: anyaföld, haza
    Coordinate terms: szülőváros, szülőfalu

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative szülőföld szülőföldek
accusative szülőföldet szülőföldeket
dative szülőföldnek szülőföldeknek
instrumental szülőfölddel szülőföldekkel
causal-final szülőföldért szülőföldekért
translative szülőfölddé szülőföldekké
terminative szülőföldig szülőföldekig
essive-formal szülőföldként szülőföldekként
essive-modal
inessive szülőföldben szülőföldekben
superessive szülőföldön szülőföldeken
adessive szülőföldnél szülőföldeknél
illative szülőföldbe szülőföldekbe
sublative szülőföldre szülőföldekre
allative szülőföldhöz szülőföldekhez
elative szülőföldből szülőföldekből
delative szülőföldről szülőföldekről
ablative szülőföldtől szülőföldektől
non-attributive
possessive - singular
szülőföldé szülőföldeké
non-attributive
possessive - plural
szülőföldéi szülőföldekéi
Possessive forms of szülőföld
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szülőföldem szülőföldjeim
2nd person sing. szülőfölded szülőföldjeid
3rd person sing. szülőföldje szülőföldjei
1st person plural szülőföldünk szülőföldjeink
2nd person plural szülőföldetek szülőföldjeitek
3rd person plural szülőföldjük szülőföldjeik

Further reading

[edit]